Szabó T. Anna- Maul Ági: Tükörrobot

Szabó T. Anna- Maul Ági: Tükörrobot

Alfa, a kis robotfiú száguldozik a könyv lapjain: arra programozták, hogy megtalálja tükör-párját. Ismeretlen lényekkel találkozik a dzsungelben, a kalózszigeten, a lufi pályán, a kísértetkastélyban… A rímes mese és az illusztrációk szerves egységet képeznek. A Tükörcicák után méltán várják ezt a tükör-történetet a kis rajongók.

5-7 éveseknek ajánljuk.

Beszélgetés Szabó T. Anna költővel és Maul Ági illusztrátorral

A nagy sikerű Tükörcicák után elkészült a szerzőpáros második verses mese-kötete Tükörrobot címmel: a könyv lapjain Alfa, a kis robotfiú száguldozik, hiszen arra programozták, hogy megtalálja tükör-párját. Az alkotókkal közös könyvük tanulságairól, tapasztalatairól, és további terveikről beszélgettünk.

Mi történt veletek a Tükörcicák megjelenése óta, min dolgoztatok?

Szabót T. Anna: Rengeteg fordításon, egy gyerekregényen (télen fog megjelenni), két színdarabon és egy versesköteten dolgoztam, de nagyon sokfelé utaztam közönségtalálkozókra (gyerekekhez is), meg felolvasásokra, még Helsinkibe és Kairóba is eljutottam. Sokat tanultam ezekből a kalandokból, remélem, belekerülnek majd a további könyveimbe.

Maul Ági: Szerencsére sokféle feladat talált rám. A monitorba bújós pixeltologatás mellett volt alkalmam negyven fokban létra tetején állva falat dekorálni (sokkal jobb móka, mint ahogy hangzik), a rajzos-illusztrálós feladatok mellett kiadványokat, plakátokat készíteni, webdesignt, logót tervezni, céges megrendelések mellett, egyedi ajándékötletek megvalósításában részt venni.

Ági, első könyved, a Tükörcicák tapasztalatait miként építetted bele a folytatásba? Mit csináltál most másképpen, mint az elsőnél?

M. Á.: Saját munkafolyamataim szervezését csiszolgattam leginkább, a korábbinál sokkal pontosabb, a könyv oldalaival megegyező méretű vázlatokat készítettem, és csak ezután vettem elő a digitális rajztáblámat. Beszereztem egy szkennert és naponta hálát adtam érte, hogy feltalálták ezt a csodás szerkezetet! Amit a könyv megtervezése során máshogy csináltam, az inkább a két történet közötti különbségből adódó eltérés. Mivel most a cselekmény sokkal fordulatosabb, minden oldalpáron egy új világ fogadja az olvasót, a betűkkel kevesebbet és visszafogottabban játszottam, élesebb határt húztam rajz és szöveg közé, mint a Tükörcicáknál, ahol a rajzokat néha olvasni kellett, a betűk pedig időnként rajzzá álltak össze.

A Tükörcicák esetében rajzok és szövegek együtt születtek, így lett nagyon valóságos, életteli könyv. A Tükörrobotnál mi volt a munkamódszeretek?

Sz. T. A.: Megbeszéltük előtte a koncepciót, de a korábbi cicás könyvnél sokkal jobban végigrágtuk az egészet az elején; itt a robotosnál már tudtam, hogy teljesen rábízhatom magam Ágira, mert nemcsak, hogy megoldja a legtrükkösebb apróságokat is, de utána is néz mindennek, és a saját szövegemben is észreveszi az esetleges következetlenségeket. Ezúttal is volt olyan rész, amit a rajzok alapján írtam át – az egyik kedvencem például, amikor a robot és a kutya pacsit adnak egymásnak, ezt is Ági találta ki, a legnagyobb örömömre.

M. Á.: Ahogy a Tükörcicák esetében, most is tudatosan törekedtem arra, hogy minden, ami szövegben megjelenik, az előkereshető legyen a rajz részletei közül is. De azért még további „díszletelemekkel" is kiegészítettem a képeket. Hogy a számítógépes játék-jelleget erősítsem, minden oldalpárra kitaláltam egy-egy kis próbatételt, bónuszfeladatot, aminek teljesítéséért csillag, vagy szmájli lehet Alfa jutalma.

Egy egész világot bejárunk az új könyvben nyomdától társasházig, szellemkastélytól az óceánig…

Sz. T. A.: Az volt a lényeg, hogy gyors, filmszerű vágások, izgalmas váltások legyenek a könyvben; a mai gyerekek megszokták a változatosságot, és igénylik is. A Tükörcicák világa kedvesebb és statikusabb; a Tükörroboté gépszerűbb és gyorsabb.

M.Á.: Mivel most kész szöveg alapján rajzoltam, a helyszínek számomra adottak voltak. De Alfa megrajzolásánál és az egy-egy pályán rá váró feladatok kigondolásakor törekedtem arra, hogy Alfa ne olyan szuperhős legyen, aki mindent csak a szuper képességei által old meg. Ugyan bármilyen hosszúra kinyúlhat a karja, és békalábak, vagy sítalpak nőnek a lába, esernyő meg a keze helyén, de neki is szüksége van ABC-s könyvre, hogy a következő oldalon üzenetet tudjon írni, kulcsra, hogy kinyisson egy ajtót, és ugyanúgy pluszpontot jelent, ha megmenekül a tüzet okádó szörny elől, mint, ha kiszabadít egy papagájt, ultrahanggal kommunikál egy denevérrel, vagy megöntözi az elhervadt virágokat.

Honnan merítettétek a robot-témához az inspirációt, miért éppen a robotok?

Sz. T. A.: Fiús anya vagyok, és gondoltam, hogy ha esetleg egy fiú túl cukinak vagy cikinek találja a cicákat (nekünk van macskánk, úgyhogy nálunk ez nem gond), akkor legalább a robotokat biztos szeretni fogja. Nekünk van itthon pár robotunk, a pici retró-robottól a koreai robotkutyáig, de a kedvencem a robotporszívó, életem megkönnyítője; Katicának neveztük el, és csodáljuk, szeretjük, simogatjuk. Nagyon szerettem a Wall-E című filmet is, abban is egy magányos robot a főszereplő.

M. Á.: Viszonylag sokáig alakult a robot. Legelőször sokkal emberszerűbb kinézettel próbálkoztam, majd felvetődött, hogy legyen kissé ijesztő, gépszerű lény. Végül kialakult ez a kíváncsi, kalandvágyó, jószívű, kitartó, olykor mégis elszomorodó, élénksárga, kékszemű retrós robot villanykörtével a kobakján, és digitális kijelzővel a mellkasán. Én megszerettem, remélem a gyerekek, szülők is meg fogják kedvelni.

Szerintetek kiknek szól a könyv, ki az „ideális" Tükörrobot-olvasó?

Sz. T. A.: Két-három éves kortól bárki – de leginkább a kisebb korosztálynak érdekes, akik még a bájosabb, egyszerűbb játékokkal játszanak, hiszen a nagyobbaknak már szörnyek kellenek. Itt a mi könyvünkben is vannak persze rémisztőbb kalandok: szellemkastély, kalóz-sziget… Egy kis félelemre szükség van, de a legnagyobb izgalom és kaland a könyvben éppen a magányosság és annak legyőzése.

M.Á.: A rengeteg rajz, sok apró részlet lekötheti a piciket is, ez a visszajelzés a Tükörcicákról is, de az olvasni tanulóknak is izgalmas lehet. Az ideális olvasó az, aki az utolsó oldalon megnyomja az „újrajátszás gombot"!

(interjú: Tessloff Babilon Kiadó)

Nincs hozzászólás

Mondd el a véleményed

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

#Kövess minket az Instagram oldalán is!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az oldal sütiket használ a jobb felhasználó élmény érdekében. A legújabb EU adatvédelmi törvénynek (GDPR) megfelelően kezeljük adataidat. Részletes tájékoztatót az adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz. Az "ELFOGADÁS" gombra kattintva elfogadod a sütik használatát.

Bezárás