Szőnyegvilág – Családi Nap a Néprajzi Múzeumban
2011. november 12., szombat 14:00-18:00
A családi napon játékokkal, igaz történetekkel, csodálatos mesékkel és tradicionális zenével járhatjuk be a szövött szőnyegek sajátos világát. Megismerhetjük az anyag tulajdonságait, megfejthetjük a színek és a motívumok üzenetét, beleláthatunk a technikai megoldásokba, a készítés és felhasználás sokféle lehetőségébe, a szőnyegekkel kapcsolatos női mesterségekbe és szerepekbe. Időben és térben is távolra utazhatunk, mivel a programban a 19. századi máramarosi román, bánáti és bácskai szerb, román, sokác és bolgár szőnyegek mellett a székely és bukovinai székely festékes szőnyegek is elénk tárulnak. A tradicionális szőnyegvilág mai újjászületését és kortárs művészeti megoldásait nemcsak nézni, de kipróbálni is érdemes!
Részletes program:
14.00 – 18.00 Szöszölő: bogozd ki, vedd át, fordítsd ki!
Kézműves játszóház, amelynek középpontjában a gyapjú: a szösz és a fonal áll. Sodrás, fonás, fonaljátékozás, szöszmötölés és szövés – a hagyományos gyapjúfeldolgozás nyomán.
14.00 – 18.00 "Te bárányok gyapjából való"
A Napudvar Játszóház és Alkotóműhely gyapjúműves foglalkozásán gyapjúkártolóval kifésüljük a gyapjút, majd megfonjuk, kötözzük, hajtogatjuk, csavargatjuk a fonalat… és alakul a színes karkötő, hajba való fonat, kulcstartó. Szövünk rongyot és gyapjúfonalat is: lilát, kéket és sárgát, használunk egyszerű és váltós szövőkeretet. A kifésült gyapjúból kis szőnyegeket, virágokat, karkötőket és labdákat nemezelünk.
Tárlatvezetési sorozat a Nők, szőnyegek, háziipar című kiállításban
14.30 Fülöp Hajnalka, Lackner Mónika, a kiállítás kurátorai
15.30 Jerger Krisztina, a kiállítás látványtervezője és rendezője
17.00 Ardai Ildikó iparművész
A tárlat alapvetően nőkkel kapcsolatos társadalmi és ipartörténeti folyamatokat mutat be, érinti a 19. századtól megváltozó női szerepeket, és alapvetően nők által készített tárgyakat mutat be. A kiállítás látványtervezője és rendezői szintén nők, vendég iparművésze is női alkotó, és fontos célközönségét is a mai nők alkotják. Ez a tárlatvezetési sorozat éppen azért különleges, mert ennek során a kiállítás létrehozásban közreműködő női alkotók egymás után más-más nézőpontból mutathatják be a szőnyegekhez kapcsolódó női sorsokat, tárgyakat és történeteket, és saját szubjektív szempontjaikat is. Látogatóink többek között képet kapnak a szőnyegeket használó tradicionális közösségekről, alaposan körüljárva a szőnyegek adott közösségekben betöltött és változó szerepét, a szőnyegek motívumkincse és társadalmi szerepe mellett megismerhetik a kiállítás rendezés tartalmi és esztétikai szempontjait, valamint egy mai művész csodálatos, saját kézzel teremtett szőnyegvilágát egyaránt.
15.00-16.00 Szőnyegmese
Tárnok Marica bábművész gyermekeknek szóló előadásában három mesét dolgoz fel. A kakas és a pipe című mesét tárgyjátékos animációval, hétköznapi tárgyak segítségével kelti életre. A tündér és a tehénpásztor című szőnyegmese képmutogatással, szőnyegekről kölcsönzött motívumokkal elevenedik meg. A harmadik mese a Kisgömböc, amely valójában egy gyerekekkel közös, interaktív mesejáték. „Bekapjuk az egész Néprajzi Múzeumot!” Aki nem hiszi, járjon velünk együtt Marica után!
16.30-18.00 Csíki és gyimesi táncok
A Gázsa Zenekar erdélyi népzenei koncertje után táncházat tart kicsiknek és nagyoknak.
A Gázsa zenekar 1993-ban alakult meg a Budapest Táncegyüttes zenekaraként olyan zenészekből, akik már hosszú évek óta foglalkoztak a magyar népzenével. Nevüket a prímás, Papp István "Gázsa" művésznevéből vették, aki az erdélyi táncházmozgalom egyik elindítója volt 1977-ben. A zenekar a hagyományos vonószenekari felállásban – hegedű, brácsa, cimbalom és nagybőgő – játssza Erdély és Magyarország különféle tradicionális népzenéjét.
NÉPRAJZI MÚZEUM
Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.
NYITVA: 10:00 – 18:00, hétfőn zárva
E-mail: info@neprajz.hu,
Telefon: 473 24 23