Pösze, sejpít vagy dadog? – A leggyakoribb beszédhibák lelki okai

Ha a gyerek beszédhibás, az általában összetett probléma: hangképzőszervi problémák és lelki okok egyaránt okozhatják.

A beszédet, az anyanyelvét minden kisgyerek az anyukájával szoros közösségben élve tanulja meg. Három hónapos korukig csak sírással kommunikálnak a babák, csak azután kezdenek el másmilyen, sokáig kizárólag a szülők számára érthető hangokat is kiadni. Egyéves korukra már kísérleteznek különböző, számukra egyszerűen kimondható hangokkal, és próbálják másolni a hallott szavakat, szótagokat.

Egyéves kor után sok kisgyerek már majdhogynem érthetően beszél, sok másik pedig csak egy-két, nagyjából érthető szót ismételget. A legtöbb gyerkőc két, két és fél éves korára már megérteti magát, tehát az anyanyelvén sikeresen kommunikál, bár előfordul – főleg fiúknál -, hogy ez az állapot az óvodáskorig kitolódik. Sok esetben azonban a beszéd valamiféle torzulással jelenik meg: a csemete az oviban dadog, pöszén vagy sejpesen beszél, esetleg érthetetlenül hadar. Ha ez a probléma tartós, érdemes logopédus segítségét kérni, aki a kicsi beszédhibájának pszichológiai hátterét is igyekszik majd kideríteni: sok esetben ugyanis lelki probléma áll a háttérben.

Későn beszél – lehet, hogy csak szégyenlős?

Szaknyelven diszfáziának nevezik azt a jelenséget, amikor a kisgyerek még akár három-négyéves korában is alig beszél, és akkor is csak lassan halad előre a fejlődésben. Ha ez a probléma nemcsak enyhe formában fordul elő, akkor megjelenhetnek hanghibák, nyelvtani tévedések, szótagcserék, és egyéb, testi tünetek is, mint amilyen a fáradékonyság vagy az agresszivitás. Fizikai okai lehetnek a születés közben elszenvedett sérülések, genetikai okok, koraszülöttség vagy beszédben nem túl gazdag környezet.

Emellett lelki okok is állhatnak a háttérben, például olyan trauma következménye is lehet a "hallgatagság", amit a kicsi nem tudott feldolgozni – természetesen azért nem minden esetben kell traumára gyanakodni, ha a kisgyerek hároméves korára sem beszél, más módon viszont nagyon jól kifejezi magát.
A nehezen beszélő gyerek általában szégyellős is: esetleg anyának elsuttog egy-két szót, de ha egy idegen néni közeledik, akkor makacsul megnémul, és akár napokig nem hajlandó újra megszólalni. Ennek oka lehet félelem, dac és az eleve befelé forduló lelki alkat. Az szégyenlős típusú gyerekek egyébként is nehezen barátkoznak vagy nyílnak meg, viszont például a rajzaikban igen színes és gazdag belső világot mutatnak meg. Az óvodában vagy az iskolában nehézséget okozhat, ha szerepelni vagy felelni kell, mert stressz vagy nyomás alatt a gyerek még inkább bezárul.


Thinkstock

A megkésett beszéd hátterében ezeken kívül egyes elméletek szerint a túlzott szigorúság is állhat, vagy ha a gyerek retteg például az apjától vagy a tanárától, és a félelem egész egyszerűen tartósan megbénítja a nyelvét. Akármi is a probléma oka, már azzal segíteni tudod otthon, ha nem erőlteted a beszédet, hanem izgalmas játékokat, mondókákat találsz ki, amivel mókásan fejlesztheted a beszédét – ezen kívül persze érdemes logopédussal is konzultálnod.

Pöszeség – féltékenységre is utalhat

Pöszeség alatt a szaknyelv az artikuláció zavarát érti, és különböző súlyossági fokokat különít el. Négyéves korig nem érdemes megijedni, mert élettani jelenség, így nem szükséges orvoshoz vinni. Ha azonban a probléma végigkíséri az óvodáskort is, már tanácsos behatóbban foglalkozni vele: először is vidd el orvoshoz, mert elképzelhető, hogy csupán egy lenőtt nyelv, megduzzadt orrmandula vagy fogazati eltérés okozza.

Lelki okok között szerepelhet valami olyan érzelmi trauma, ami a beszédfejlődés időszakában érte a kicsit. A kihívásoktól, szülőtől való elszakadás miatti félelem is okozhat pöszeséget: az iskolába készülő gyerek hirtelen sejpíteni vagy pöszézni kezd, hogy ezzel késleltesse a félelmetesnek tűnő iskolakezdést. Testvér születésekor is megjelenhet ilyen probléma: amikor a kistesó beszélni kezd, neki elnézik a beszédhibákat és nagyokat nevetnek rajtuk. Ha a nagytestvérben elnyomott féltékenység dúl emiatt, ő is elkezdhet hibásan beszélni a vágyott figyelem elérése miatt.

Thinkstock

A kistestvér érkezésére sok gyerek eleve úgy reagál, hogy az addig elért fejlettségi szintjéből alább ad, "kisbabásodik", ha féltékenységet érez. Az egyenletes figyelem – és a kistestvér érkezésével kapcsolatos változások átbeszélése – nagyon fontos, ha azonban nem erről van szó, otthon a szájizmok edzésével segíthetsz a gondokon, például igyon a gyerek sokat szívószállal. Emellett a logopédiai kivizsgálás se maradjon el.

Dadog – a szorongás jele is lehet

Kisgyerekeknél a leggyakoribb beszédzavar a dadogás. Kiskori epilepsziás rohamok, de genetikai hajlam következménye is lehet, valamint lelki okok is állhatnak a háttérben. Utóbbiak közül a leggyakoribb a szorongás: a kisgyerek lelki problémájának – amiről beszélni nem tud – fizikai kivetüléseként jelenik meg a dadogás. A szorongás mögött aztán számtalan ok állhat, a túlzott szülői szigortól az esetlegesen elszenvedett komolyabb érzelmi traumákig. Az óvodába, iskolába kerülő gyereknél a ráirányuló figyelem is okozhat beszédzavart, például ha felállva a többieknek kell elmondania egy verset vagy felelni kell kimenni. Ilyen esetekben tovább fokozza a bajt, ha a társai vagy akár a felnőttek kigúnyolják.

A dadogás sokféle terápiával orvosolható sikeresen, de általában a lelki blokkot feloldva lehet a legjobb eredményt elérni – ehhez idő és megfelelő szakember szükséges. Otthon úgy segíthetsz, ha nem szidod meg a dadogás miatt, és nem fejezed be helyette türelmetlenül a mondatot. A türelem és a kedves, nyílt, elfogadó légkör nagyon jót tesz.

Forrás: http://www.life.hu/anyaskodj/20111023-posze-sejpit-vagy-dadog-a-leggyakoribb-beszedhibak-lelki-okai.html

Vélemény, hozzászólás?