Igyunk-e tejet vagy nem?

Máig megosztó téma, hogy hasznos-e az emberi szervezet számára a tejfogyasztás.

Nem kívánok „megmondóember” lenni a témában, mert nem is tisztem, hogy az legyek. Éppen ezért ezt az írást nem egy tudományos szakmai cikknek szánom, nem is vitaindítónak, csupán szempontokat és bizonyos adatokat szeretnék megosztani, ami alapján azután bárki eldöntheti szabadon: kíván-e tejet fogyasztani vagy sem.
Persze kiderül a cikkből, én melyik álláspontra szavazok, de ez önmagában senkit ne befolyásoljon!

Mindenek előtt két megközelítést szeretnék mutatni, amiből érdemes kiindulni:

1, A testnek az a jó, ha rendeltetésszerűen, azaz rendeltetésének megfelelően használjuk, tápláljuk. A tehéntej a bocinak, a kecsketej a gidának, a macskatej a kiscicának való, az anyatej pedig a kisbabának. Az állati tejeknek nem az a rendeltetésük, hogy az ember fogyassza. Ez a megközelítés – úgy gondolom -, annyira egyértelmű, hogy nem igényel különösebb kiegészítést.

2, Azt tekinthetjük tápláléknak, ami nem rombolja, hanem építi a szervezetünket, aminek a fogyasztása nem jár veszélyekkel, kockázatokkal. Ami egy kicsit jó is (azért, mert például van benne kalcium és más ásványi anyagok is), ugyanakkor sok veszélyeset is tartalmaz és rosszat okoz, azt nem érdemes a táplálékok közé sorolni.

Ehhez a szemponthoz már érdemes néhány hozzáfűzést tenni.

Gyakran olvasható a vészjelzés, miszerint tej nélkül nem jut elég kalciumhoz a testünk és ez a csontok épülésének rovására megy. Ez azonban egy meglehetősen egyoldalú állítás, mert a tejet szinte kizárólagosan a legjobb kalciumforráként jelöli meg. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja az előbbi két szempontot, illetve azt, hogy a tej számos problémát okoz(hat).

Csak néhány a sok közül:

– Emésztési rendellenességeket okozhat, például puffadást, fokozott gázképződést, hasmenést (amely tünetek többnyire megszűnnek, ha abbahagyjuk a tejfogyasztást). Ilyen esetben a panaszokat általában enzimhiány váltja ki, illetve a tej bizonyos összetevőivel szembeni túlérzékenység.

– Felszívódási zavarokat okozhat.

– Magas inzulinválaszt vált ki – annak ellenére, hogy viszonylag alacsony a glikémiás indexe -, ez pedig hízáshoz és vércukor-problémákhoz vezethet.

– Hormonokat és gyulladáskeltő anyagokat tartalmaz, amik beleavatkozva az ember hormonháztartásába, működészavarokat okozhatnak. (Érdekes elgondolkozni azon, hogy szerencsétlen „nagyüzemi” tehenek mitől képesek éveken át folyamatosan tejelni, miközben természetüknél fogva csak addig lennének képesek rá, amíg a borjúnak szüksége van rá…).

Ezek a hatások – könnyen belátható -, semmiképp nem kedveznek a testünknek, vagyis ezek miatt a tejet nem tekinthetjük az emberi test számára „jó” tápláléknak.

És még pár gondolat a csontritkulással kapcsolatban.

Az egészséges csontállományhoz nem csak kalciumra és ásványi anyagokra van szükség, hanem hormonokra (nem a tejben lévő, hanem amit a testünk állít elő) és például testmozgásra is, amelyek EGYÜTT képesek fenntartani a csont szilárdságát. A hatóanyagok beépüléséhez persze az is kell, hogy felszívódjanak a bélrendszerből. A táplálkozási hibák, emésztési zavarok, gyulladások, allergiák, epe- vagy hasnyálmirigy-működési zavarok éppen ezt akadályozzák. Érdekes módon a csontritkulás a tejfogyasztó kultúrákban a leggyakoribb. 

Jót tesz-e nekünk, hogy a tej heteken, sőt akár hónapokon át eltartható?

Belegondoltunk-e már valaha, hogy mióta és miként van lehetőség a tej hosszabb ideig történő eltarthatóságára?

Az egyik lehetséges, „természetes” eljárás az alacsony hőmérsékleten tartás, akár egy hideg pincében, hűvös kamrában vagy a hűtőszekrényben. Hűtőszekrénnyel azonban egészen a 20. század elejéig nem rendelkeztek a háztartások.

A 19. század végétől alkalmazott eljárás – a biztonságos fogyaszthatóság érdekében – a pasztörizálás, ennek a folyamatnak azonban eredménye az is, hogy a tej csak fele annyi magnéziumot és kalciumot tartalmaz, mint a nyers változata, s közel 90%-át elveszíti azoknak az enzimeknek, amelyek a kalcium és magnézium felszívódásához szükségesek.

Vannak modernebb, hőkezeléses tartósítási eljárások is, amelyek előnyösebbek ugyan a tartósító anyagokat tartalmazó eljárásokhoz képest, ugyanakkor a magas hőhatás a hőre érzékeny tápanyag-összetevőknek, mint például a vitaminoknak egyáltalán nem kedveznek. Ez azt jelenti, hogy tovább csökken az eredeti, természetes tápanyagtartalom a tejben.

Felmerül tehát a kérdés, hogy ha nem táplál, vagy csak alig, akkor miért jó fogyasztani? 

Miért más a tejtermékek fogyasztása?

A tejtermékek, azaz a tejnek fermentálással, savanyítással készülő feldolgozott változatai azonban már alkalmasak az emberi fogyasztásra. Ennek az az oka, hogy a fermentált tejtermékek olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek jótékonyak, támogatók az emberi emésztőrendszer baktériumai, a bélflóra számára.

Ez a fogyasztási mód volt jellemző évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt is, amikor még nem volt lehetőség mesterséges hűtési vagy tartósítási módokkal napokon át frissen tartani a tejet. Aludt tejként, íróként, joghurtként, kefirként és sajtok formájában kimondottan tápláló ételeket jelentenek számunkra. Megemlítést érdemel ugyanakkor, hogy aki érzékeny a tejfehérjével vagy tejcukorral szemben, annak ezek fogyasztása is kerülendő.

Konklúzió:

Ha van jobb forrás, ami választható és elérhető, akkor ésszerű nem a rosszabbat választani.

A leggyakoribb érvek a tejfogyasztás mellett annak magas kalciumtartalmára hivatkoznak. Jó tudni azonban, hogy a legfőbb, legjobb kalciumforrások (amik aközben, hogy jók, közben nem okoznak bajt): brokkoli, a diófélék, mák, mogyoró, mandula, napraforgómag, petrezselyem, metélőhagyma, sóska, paraj, bab, szelídgesztenye és a keményebb sajtok.

A legfőbb kérdés, ami szerint végül dönthetünk, ha megvizsgáljuk: a tej összességében az egészség irányában támogatja-e a testünket vagy sem.

Szakértő: Ábrahámné Bergmann Anna

Életmód és Táplálkozás Konzultáns

Testszerviz Specialista

+36 70 385 0199

1134 Budapest, Kassák Lajos u. 42.

Jelentkezés konzultációra itt.

Testszerviz – az ideális testért

Testszerviz, ahol a fogyás nem kínlódás, hanem örömteli mellékhatás.

Facebook: Ábrahámné Bergmann Anna – Testszerviz Konzultáns

Vélemény, hozzászólás?